Digitális eszközök használata 7.osztály

Ergonomikus operációs rendszer és ergonomikus szoftverek 

Digitális eszközökkel körbevett életünkben nem is mindig egyértelmű, hogy egy-egy felmerülő feladatot pontosan melyik eszközzel célszerű elvégeznünk. Más eszközzel érdemes elkészítenünk egy igényesebb filmet, és mással egy kirándulási fotót. Más eszköz áll igazán kézre egy üzenet elküldéséhez, és más egy hosszabb szöveg megírásához. Más eszközzel kényelmes egyszarvúvá vagy oroszlánná alakítani saját fotónkat, és mással kényelmes komolyabb retusálásokat, színek cseréjét vagy a háttér megváltoztatását elvégezni. 

Az eszközök megválasztása

Olyan eszközöket érdemes választanunk, amelyek használata kényelmes, a munkát gyorssá és gördülékennyé teszik, és nem rongálják az egészségünket. Az eszköz kialakításán, alakján, anyagán túl figyelembe kell vennünk azt is, hogy rendelkezzen megfelelő számítási teljesítménnyel, és legyenek hozzá kényelmesen és hatékonyan használható szoftverek. Nem mindig gondolunk rá, de a munkafolyamat során egy jó és kényelmes szék, egy megfelelően megvilágított szoba éppúgy a munkát segítő eszközkészlet része, mint a számítógép, az egér vagy a mikrofon.

Szoftverergonómia

Amikor szoftverergonómiáról, vagyis ergonomikus szoftverekről beszélünk, azt vizsgáljuk, hogy a használt szoftverek mennyire kényelmesen és hatékonyan használhatók, mennyire könnyítik meg egy feladat elvégzését.
Ergonomikusabb egy szoftver, ha hamar rájövünk a használatának módjára, és ha a leggyakoribb feladatok néhány mozdulattal vagy kiadott utasítással elvégezhetők.

Például:

• egy videóban a felirat nyelvének megváltoztatása;
• a jelszavunk vagy az azonosításunkra használt arckép, ujjlenyomat, mintázat megújítása, frissítése.
• a dőlt betűk beállítása;
• a lapméret megváltoztatása;
• egy fénykép elkészítése és elhelyezése egyből a felhőbe

Maga az operációs rendszer akkor ergonomikus, ha alig vesszük észre, hogy van, ugyanakkor különféle egyszerű eszközökkel, segédprogramokkal segít bennünket abban, hogy a mindennapi eszközhasználat egyszerű legyen.

Például:

• egy fájlkezelő, egybeépítve a tömörített fájlokat kezelő alkalmazással;
• egy egyszerű szövegszerkesztő program;
• egy naptáralkalmazás, amely figyelmeztet bennünket, ha teendőnk közeledik;
• egy e-mail-olvasó, egy üzenetküldő.
• egy médialejátszó, amely bármilyen videó lejátszására alkalmas;
• Beépített böngésző az operációs rendszerbe

Hardverergonómia és ergonomikus munkahely

 Miért jelent veszélyt a fizikai egészségünkre a számítógépes munka?

Az emberi test az evolúció során nem ahhoz a környezethez alkalmazkodott, amelyben jelenleg élünk. Életelemünk volt az állandó mozgás, ami folyamatos fej- és szemmozgás kísérte. A nyakunk izmai jószerivel minden pillanatban máshová fordították a fejünket, a szemlencsénket tartó, a fókuszálásért felelős izmok újra meg újra máshová, más távolságra állították az élességet. Lábunk a változatos talajt követve végzett változatos mozgásokat, kezünket pedig sokféle mozdulatra kellett használni a napi feladatok során.

Ezzel szemben a mai emberek nagyon nagy része üli végig a napjait, akár az iskolában, akár a munkahelyén – és ez utóbbiak közül nagyon sokan valamilyen számítógéppel végzett munka miatt. A lábunk nem jár, a kezek csak csuklótól lefelé mozognak. A nyak gyakorlatilag merev, egészen keveset mozog. A szemek egy pontra merednek, vagy néhány centiméteres területet tapogatnak le.

Izmaink nem arra készültek fel az elmúlt több százezer évben, hogy hosszú-hosszú órákon, napokon, éveken át változatlan tartásban tartsák meg a testet, annak különböző részeit. A szervezetünket megterheli ez az életmód – igyekezzünk ezt a hatást mérsékelni!

Néhány alapvető adat a számítógépes munkahely kialakításához:

• a szem és a képernyő közötti távolság 40-60 cm
• a látószög a vízszinteshez képest 10-20 fok
• a billentyűzet dőlésszöge 0-25 fok
• a szék magassága a padlótól 40-48 cm
• az asztal magassága a padlótól 58-71 cm
• a láb természetes mozgástere a vizsgálatok szerint 70x70 cm.

A képernyő és a billentyűzet elhelyezésénél fontos szempont, hogy a hát tartósan ne legyen kényszertesttartásban (ferde vagy kitekert helyzetben).

A nem megfelelő dőlésszögű billentyűzet használata ínhüvelygyulladást okozhat. A széket és az asztalfelületet úgy kell beállítani, hogy a billentyűzet használatánál a felkar függőleges, az alkar és a csukló, amennyire csak lehetséges, vízszintes legyen. A képernyőt pedig úgy kell elhelyezni, hogy a látásvonal 10-20 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. Nagyobb szög a nyakat és a hát felső részét megerőlteti.

A képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy a felhasználó tekintete merőleges legyen a képernyő közepére. Ennek alapfeltétele állítható dőlésszögű képernyő. Ahhoz, hogy a képernyőn megjelenő információkat kényelmesen, a fej fárasztó hátradöntése nélkül olvashassuk le, fontos, hogy a képernyőn megjelenő legfelső sor ne kerüljön szemmagasság fölé. A képernyőt csak hátrafelé szabad dönteni.

Ahhoz, hogy a munkaeszközöket optimális módon be tudjuk állítani, elengedhetetlen, hogy a billentyűzetet a képernyőtől függetlenül lehessen mozgatni. Fontos, hogy a billentyűzet ne csúszkáljon. Ezért alsó felületét vagy lábait tapadó anyaggal (gumival) kell bevonni.

A statikus izomterhelés úgy a legkisebb, ha a munka során a kinyújtott ujjak hegye, lazán tartott felkar mellett a középső billentyűsoron van. A terhelés csökkentése érdekében célszerű csuklótámaszt helyezni a billentyűzet, illetve az egér elé. Így hosszabb adatbevitelnél sem kényszerül a dolgozó a kezét órákon keresztül "tartani". A csuklótámasz csökkenti az ínhüvelygyulladás kialakulását. A billentyűzet előtt 50-100 mm mélységű szabad felületet kell hagyni a kéz megtámasztásához.

A jó irodai széknek legalább 5 lába kell, hogy legyen.

A laptop sajátos konstrukciója, kialakítása miatt nem alkalmas folyamatos munkára, mivel használata több ergonómiai problémát is felvet:

• a billentyűzet és a képernyő egymástól függetlenül nem állítható be, nem mozgatható
• a képernyő szemtől való távolsága és megfelelő dőlésszöge nem állítható be
• a kéz, a csukló alátámasztása nem biztosított.

Az ergonómiai problémák megoldására a laptoppal végzett folyamatos munkához mindenképpen kiegészítő irodai eszközökre van szükség:

• speciális csuklótámaszra
• Ha kell, megemelni a laptopot, hogy a kijelző megfelelő magasságba kerüljön, és
• külön billentyűzet, egér csatlakoztatására.